A lakodalmas birka

A köztudat az Alföldhöz köti a lakodalmas birkát - másik nevén a birkapörköltet - ahol leginkább a Jászság és a Kiskunság verseng az étel "igazi hazája" címéért. Azonban az étel annyira egyszerű, hogy szinte kizárt, hogy ne főzték volna meg bárhol, ahol birkát tenyésztettek; például hasonló étel készül a szomszédos Belső-Ázsiában is.

A lakodalmas birka elnevezés arra utal, hogy elsősorban lakodalmakban vagy más, nagyobb létszámú ünnepi étkezéseken kerítettek sort az elkészítésére. Ennek megfelelően általában az egész birka belekerült a megfelelő méretű üstbe, esetleg több birka több üstbe. A pörkölt elnevezés is helyénvaló, azonban nem abban az értelemben ahogy a gasztronómia, hanem ahogy a néprajztudomány definiálja a fogalmat. (Lásd: A pörkölt-paprikás problematika bejegyzések, 2009. február 18. és 24.)

A birkát tehát megfelelően daraboljuk és megtisztítjuk a faggyútól. Sok helyen szokás a fejet, a farkat és a körmöket megpörzsölni; többen úgy tartják, hogy emiatt lett az étel neve "pörkölt".

Az üstöt kevés zsírral vagy szalonnával kikenjük. Rétegesen beléhelyezzük a húst és a hagymát, majd valamennyi bort is öntünk alá. Megsózzuk. Kb. 1-2 óra főzés után tesszük bele a pirospaprikát, majd készre főzzük, összesen kb. 3-4 óra szükségeletetik hozzá.

Változatai, amikor a hagymát is később, a paprikával együtt teszik a húshoz, illetve újabb variáció amikor a hagymát zsíron párolva, a pirospaprikát hozzáadva a kész pörköltszaftot adják az ételbe.

Érdemes a fűszerezésről is szót ejteni. A paprika elterjedése előtt hagymával-borssal, hagymával-köménnyel-kaporral vagy csak hagymával készítették. Egy ideje természetesen a hagyma-pirospaprika a kötelező fűszere, de ez esetenként kiegészülhet, leggyakrabban fokhagymával, borssal vagy köménnyel, ritkábban babérlevéllel is.

Ha nem csak kenyérrel eszik, akkor leginkább főttkrumplival tálalják, de szokás tarhonyával vagy lebbenccsel is kínálni.

A birka fejének elfogyasztása nagy megtiszteltetés, ezért mindig a legtekintélyesebb vendég kapja meg azt. Lakodalomban hagyományosan a násznagyot illeti meg a lakodalmas birka feje. Birkapörkölt persze készül oly módon is, ahogyan a pörkölt kifejezést a gasztronómia határozza meg. Ezt azonban sohasem nevezik lakodalmas birkának, és általában kisebb mennyiségben - tehát nem egész birkából - készül. A vendéglői étlapokon birkapörkölt néven általában ezzel - vagy ehhez hasonló - étellel fogunk találkozni, mely így készül:

Először is pörkölt-alapot készítünk, azaz a hagymát zsíron megpirítjuk, majd hozzátesszük a pirospaprikát. Beletesszük a csontosabb húsokat, pár percig pároljuk, sózzuk, majd a megfelelő mennyiségű vízzel felöntjük. Kb. 1 óra főzés után megy bele a többi hús, a zöldpaprika, paradicsom, és ízlés szerinti fűszerek: bors, fokhagyma, kömény stb... Bár megjegyzendő, hogy sokan az összes húst egyszerre teszik föl. A főzés közben a folyadékot szükség szerint pótoljuk, de azért ne legyen túl hosszú leve. Mielőtt elkészül, bort is tehetünk bele.

Az alábbi rövidfilmen hortobágyi juhászok mulatnak.

Csiptetős ponty

Ez a recept a Duna-Dráva összefolyásánál fekvő Kopács falu specialitása. A világ egyik legegyszerűbb halétele. A lepikkelyezett egész pontyot a háta felől nyitjuk meg, kibelezzük és a gerincet is eltávolítjuk, sóval bedörgöljük. Más fűszert nem igényel. Egy hosszában behasított bot közé helyezzük, ez a "csiptető". Esetleg a hal két felét a képen látható módon hosszában egy-egy hosszabb hústűvel megerősíthetjük. A csiptetőt kissé ferdén parázs mellé a földbe szúrjuk, és megvárjuk amíg a ponty megsül. Addig ki lehet tölteni a totót vagy a tippmixet, lehet játszani egy parti kártyát. A receptet a Gastro Artist Férfi Főzőegylet hozta el Magyarországra (linkjük a jobb oldali sávban található).

Arcképcsarnok: Czifray István

Czifray István József nádor udvari szakácsa volt. Szakácskönyvét "Legújabb Magyar Szakács Könyv" címen jelentette meg először 1819-ben Pesten. Az 1829-es - immár bővített - kiadás „Magyar Nemzeti Szakácskönyv a magyar gazda asszonyok számára” címmel jelent meg. Eme gasztronómiai alapmű hatodik kiadása Vasváry Gyula szakácsmester nevéhez fűződik, és a „Czifrai István szakács mester magyar nemzeti szakácskönyve” címet viseli. A mű népszerűségét jelzi nem csak az, hogy utolsó, nyolcadik kiadására 1888-ban került sor; de az is, hogy ezt megelőzte egy "kilencedik kiadás"-ként aposztrofált kalózkiadás, 1875-ben.

Következzen a Halász-Hal, vagy Kevert hal-étel receptje Czifray Istvántól:

„E' végre külömbféle nemű halakat végy, u. m. csukát, pontyot, kecsegét, czompót, fogast és harcsát, tisztítsd meg mind, 's hagyd fél óráig sóban állani: azután vágd el darabokra, csinálj egy kis sárgás rántást, tégy bele egy fej közepén kettévágott veres hagymát, töltsd föl fele veres borral fele vízzel, adj hozzá zöld petrezselymet, egy paprikát, metélő hagymát, egy kis kakukfüvet, czitrom héjat és új fűszert, főzd el jól a' mártást, tedd bele a' halat, 's főzd meg benne lassan…" (Az "új fűszer" alatt az őrölt pirospaprika értendő.)

Érdemes összevetni Horváth József Elek 1828-as keszthelyi halászlé-receptjével. Lényeges különbség, hogy abban még nem szerepel a pirosparika, illetve hogy annak főzése a halak "saját gőzében" történő párolással kezdődik.

A batyus halászlé

A batyus halászlé kétségkívűl vendéglői specialitás. Lényege a batyu vagy haltáska, ami nem más, mint a halászlébe belefőzött töltött tészta, amolyan "halas derelye". Két fő változata van, a helyi különlegességként számontartott balatoni, ahol az étel leginkább a "halászlé haltáskával" elnevezésre hallgat; a másik pedig országosan ismert és a Szegerde utaló "Boszorkány-szigeti batyus halászlé" nevet viseli.Mindkét változat pontyból és harcsából készül vegyesen. Alaplevet főzünk, a szokásos módon paszírozzuk, majd a halszeletek után belefőzzük a haltáskákat is. A két változat közti eltérés a haltáska elkészítésében van.

A Boszorkány-szigeti halászlénél a borsónyira darabolt ikrát és tejet kevés zsíron hagymával, pirosparikával és ízlés szerinti fűszerekkel megpároljuk, ezt halmozzuk fel a tészta-darabokra, majd derelye-szerűen becsomagoljuk. A tészta csak lisztből és tojásból gyúrt, egyszerű házitészta.

A balatoni haltáskás halászlé esetében a harcsa és a ponty húsának egy részéből sűrű pörköltet főzünk. A pörkölt feléből megtöltjük a haltáskákat, a másik felével pedig tovább sűrítjük az alaplevet, de már csak a paszírozás után. A ponty és harcsa mennyiségét természetesen úgy kell kalkulálni, hogy magába a halászlébe is jusson elegendő halszelet.

Gasztrohorror, extrémkonyha avagy kollégiumi halászlé

A következő szöveg horrorisztikus elemeket tartalmaz, ezért elolvasása előtt kérdezze meg kezelőorvosa, gyógyszerésze és pszichiátere véleményét!

A kollégiumi halászlé receptje a következő:

1. Végy egy átmulatott éjszakát, de jobb, ha a társaság többet is összetold. Eljön előbb-utóbb az a pillanat, amikor hirtelen főzni támad kedved, természetesen valami férfiasat, mondjuk halászlét. Az legalább hamar megvan, mert órákig főzőcskézni azért mégse jött meg a kedve az embernek.

2. Vedd birtokba a kollégiumi teakonyhát a folyosó végén. Ha konkurens tivornyázó csapattal találkoztok túlerő esetén sem kell megijedni, sikerülni fog. Nehezebb a dolog, ha csak a takarítónőbe botlotok bele. 3. Megkezdődhet a hozzávalók felkutatása. Szerencsére dereng valakinek valami egy paradicsomos halkonzerv létezéséről. Az Isten is halászlé-alapnak teremtette! A szardíniát tehát villával pépesítjük. Könnyebb, ha előtte a dobozt felnyitjuk.

4. A szardíniát vízzel fölöntjük, és hogy ne sokban térjünk el az eredeti receptől, tehetnénk bele halászlé-kockát is. Mivel azonban csak leveskockát találtunk, az megy bele.

5. Kéne bele édesnemes őröltpaprika is, de hát az sincs.

6. Néhány töredék cseresznyepaprikát viszont egész biztosan találunk például a padló sarkában, a konyhaszekrény tetején egy porcica alatt, a hamutartóban vagy a mosatlan edényre száradva. Tegyük a lébe!

7. A közös hűtőből ki nem dobott, kinyomott tubusos ízesítők maradékait is kierőltetjük, pirosarany, gulyáskrém, mustár, bármi szóbajön. A majonézes torma-maradék egyenesen fenséges!
8. Közben megérkezik az a balek, akit sikerült elküldeni halért. Természetesen mélyhűtött hekket hoz, amit beleteszünk az alaplébe.

9. Amíg a söröket megisszuk, a halunk is megfő. Mert természetesen aki a halat hozta, a beszerzésnél a pirosparikára nem gondolt, de néhány sör egész biztosan lesz nála!

10. Az étel úgy az igazi, ha mikróban készítjük, mert különben túlságosan áthatják egymást az ízek!

Arcképcsarnok: Szindbád

Arcképcsarnok rovatomban jelenleg egy felejthetetlen, klasszikus darab részlete kerül bemutatásra. Krúdy-Huszárik-Latinovits: Szindbád

Szerbek és más nemzetek halászlevei

A roma halászlé receptjét már ismertettem részletesebben. Az alaplé nélküli halászlé pörkölt-alappal készül, jellegzetessége a füstöltszalonnás íz, az enyhén lecsós jelleg; valamint az, hogy a levet tésztával, a halat pedig külön, túrós csuszával, esetleg kis lecsóval tálalják.

A románok halászlevei szintén bemutatásra kerültek az aldunai és az erdélyi halászlé-féleségek kapcsán. Közös jellemzőjük a leveszöldségek és zöldfűszerek használata, valamint a savanyítás és a tejfölös habarás.

A horvátok halászleve azonos a drávamenti magyarok - manapság egyre inkább feledésbe menő - halászlevével: a főzés pörkölt-alappal indul, de alaplé nem készül. A pirospaprika mellett fontos fűszerek még a szemesbors, babérlevél, esetleg a fokhagyma és vegeta, no és a paradicsom, elsősorban lé vagy sűrítmény formájában. Tésztája a szélesmetélt.
Meg kell jegyezni, hogy a horvátok nem csak Dráva mentén, hanem a teljes Dráva-Száva közén (azaz Szlavóniában) így főzik a halászlevet. Horvátország más részein - pl. Zágráb környékén - a halászlé nem számít hagyományos ételnek, mint ahogy mondani sem kell, hogy az Adria partján is a tengeri halaké a főszerep. (A mohácsi horvátok viszont a dunai halászlevet főzik, és tartják sajátjuknak...)

A szerbek halászlevei valóságos kavalkádot képeznek. Ahogy viszonylag kis földrajzi területen egymás után torkollik a Dunába a Dráva, a Tisza és a Száva, ugyanúgy keverednek egymással a halászlé dunai, tiszai és drávamenti változatai. (A képen a Tisza-Duna találkozása látszik.) A halászlé errefelé készülhet alaplével vagy anélkül, pörkölt-alappal vagy nélküle. Tálalják tésztával, vagy tészta nélkül; bár az gyakoribb, hogy alapleves (tiszai) halászlét tésztával kínálniak, mintsem az ellenkezője, hogy dunai halászlét adnának tészta nélkül.

Horvátországhoz hasonlóan Szerbiában is az északi területek (a Vajdaság és Belgrád környéke) hagyományos étele a halászlé, ahol leginkább riblji paprikaš vagy riblja čorba névre hallgat. Az elnevezés ne tévesszen meg senkit, nincs köze az erdélyi csorbához: szerbül a čorba egyszerűen csak levest - azaz mindenféle levest - jelent. Régebben nevezték alaska čorba-nak is, ami egyértelműen a magyar "halász" szó származéka. Az alábbi videón egy apatini receptet látunk, nyelvtudás nem szükségeltetik hozzá, a képek magukért beszélnek. Ez a recept egyébiránt majdnem a drávamenti halászlevek csoprtjába sorolható be, csak később paprikázzák és nem tésztával tálalják.



A fanatikus dunai vagy tiszai halászlé-hívőket ki kell ábrándítsam: a vajdasági magyarok ugyanúgy következetlenek a tészta alkalmazásában, mint az ottani szerbek és horvátok, és bizony-bizony ugyanúgy szeretik babérlevelezni-fokhagymázni-vegetázni is a halászlét, ami Magyarországon ugyebár eretnekségnek számít.

Mura folyó és Velencei tó: újabb halászlé-változatok?

Nem sikerült kinyomoznom, hogy fantázianevekről van-e szó a murai halászlé és a velencei halászlé esetében, vagy pedig ezek a területek valóban önálló halászlé-tájegységet jelentenek. Az biztos, hogy a Velencei tó partján legalább egy ember így főzi a halászlét, de hogy ez általános helyi hagyomány lenne, egyelőre még tisztázatlan.

A Velencei tó látképe alatt tehát következzen a velencei halászlé receptje, mely leginkább a tiszaihoz hasonlít, azzal a dunai hatással, hogy tésztával tálalják.

1. A halászlé a Velencei tavon fogott pontyból, kárászból és keszegből készül.

2. Alaplevet főzünk a ponty fejéből-farkából, a kárászból és a keszegből. A lébe nem csak a hagymát, hanem a pirospaprikát, zöldpaprikát, és a paradicsomot is belefőzzük. (Az eredeti recept halászlé-kockát is említ.) Az alaplevet passzírozzuk.

3. A szükséges mértékig vízzell felöntjük, és beletesszük az előre besózott pontyszeleteket és a halbelsőséget. Készre főzzük.

4. Levestésztával és friss kenyérrel tálaljuk.

A murai halászléről még annyit sem sikerült megtudnom, hogy legalább egy ember létezik-e a Mura mentén, aki így készíti a halászlét, vagy csak egy - az interneten gyosran terjedő - fantázianévvel van dolgunk. A légifelvételen a Mura és a Dráva találkozása látható. Nos a murai halászlé egyáltalán nem hasonlít a drávamentire, sokkal inkább a tiszaira. Attól mindössze a halak darabolásában különbözik. Íme:

1. Pontyból és dévérkeszegből készül. A halat azonban nem patkóra vágjuk, hanem megnyúzzuk és a húst a gerincről is lefejtjük.

2. Az alaplevet sokáig főzzük (a recept 2 órát ír) a fejből, bőrből és a gerincekből. Természetesen belekerül a hagyma, a zölpaprika, paradicsom és az őröltpaprika is. A végén passzírozzuk.

3. Belefőzzük az előre lesózott halfiléket, szükség szerint sóval, paprikával utána ízesítjük.

(A képen nem a murai halászlé látható.)

Erdély és az alsó Duna: a zöldséges halászlevek birodalma

Előző bejegyzésemet a korhely halászlé bemutatásának szenteltem, ahol a citromos-savanykás, tejföllel behabart, de zöldséget nem tartalmazó halászlevet neveztem így. Az elnevezés talán önkényes, de a magyar gasztronómiai hagyományok szellemében történt. A múltkoriakat azzal egészítem most ki, hogy a korhely halászlé egyik változata az, amikor az alaplébe valamennyi leveszöldséget (sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellergumót) is belefőznek, és a lével együtt átpasszírozzák. Több recept ezt a változatot erdélyi korhely halászlé néven említi, és ez a változat máris átvezet minket a zöldséges halászlevek szerteágazó birodalmába.
A zöldséges halászlevek csoportját Erdei Ferenc nyomán nagyon sokan aldunai halászlének nevezik. Az elnevezés csak részben helyénvaló: arrafelé valóban ilyen halászleveket főznek, azonban nem csak arrafelé. Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmesterség című írása hiánypótló volt egykoron, de sajnos tele van pontatlansággal. Így az ismeretterjesztés terén mondhatni több kárt tett, mint hasznot. A halászlevekkel kapcsolatban például ír ugyan egy hangulatos beszámolót egy dunaparti halászléfőzésről, pár szóban leírja a tiszai halászlé lényegét is; de a balatoniról semmi érdemlegeset nem ír (szerintem nem is találkozott ilyennel); a drávamentiről pedig teljesen elfelejtkezik. Mint ahogy megfelejtkezik Erdély halászleveiről is, melyek szoros rokonságban állnak az aldunaival.

Erdély rendkívül gazdag a különböző hallevesekben. Számtalan zöldséges-halas ragut főznek, mint ahogy a csorbának is vannak halból készült változatai. Magyar házaknál természetesen főzik az anyagország kalsszikus halászleveit, a dunait és a tiszait. De a Szamos és a Maros felső folyásának hagyományos halászlevei ugyanúgy zöldséggel, savanyítással és habarással készülnek, mint az Alduna mentén. Tulajdonképpen ezek tekinthetők a halászlevek és a zöldséges hallevesek átmenetének is - mindez csak megközelítés dolga.

A zöldséges halászlé nem ismeretlen az egyetemes magyar konyha előtt sem, azonban a magyarországi étlapokon és szakácskönyvekben leginkább regős halászlé néven fogunk vele találkozni. Tulajdonképpen ide sorolható a sóba-vízbe leves bácskai változata is (lásd 2009. április 20-i bejegyzés). Most egy regős halászlé alapreceptet adok meg, és közben igyekszem a zöldséges-savanyított-habart halászlevek különböző változatait is bemutatni, így legalább tucatnyi új recepttel gazdagodhat a Tisztelt Olvasó! 12 in 1!

1. A regős halászlé készülhet pontyból vagy vegyes halból. A magyar hagyományoknak az felel meg, ha legalább a fele ponty, de sem az erdélyi, sem az aldunai románoknál ez nem feltétel.

2. A hagymát először zsírban megpirítjuk, és hozzátesszük a pirospaprika többségét. A pörkölt-alap készítése a regős halászlé esetében elengedhetetlen, de az erdélyi és aldunai változatok egyike-másika eltér ettől. Ugyanez a helyzet az alaplé készítésével is.

3. Az alaplé készítése: A hagymás szaftot vízzel felöntve belefőzzük a halak fejét-farkát, esetleg apróhalat; valamint előfőzzük benne a leveszöldséget (sárgarépát, zellergumót, petrezselyemgyökeret) és a krumplit. Létezik azonban csak zöldséges változat - krumpli nélkül. Rakható bele esetleg "csak úgy mutatóba" egy kis kelbimbó, karfiol vagy karalábé is. A krumplit-zöldséget érdemes egészben, de legalábbis nagyobb darabokban beletenni, hogy a passzírozás előtt könnyebben kivehessük. A halhúst passzírozzuk, a zöldséget és krumplit a végső méretre aprítva visszatesszük. A zöldségnek egy kisebb részét akár a hallal együtt átpasszírozhatjuk is, így tartalmasabb lesz a levünk. Az Aldunánal több helyen nem passzíroznak, csak átszűrik az alaplevet.

4. Fűszerezzük: a szemesbors és a babérlevél szinte kötelező, de rakható bele kömény és fokhagyma is. Ezen felül Erdélyben gyakori még a tárkony, a csombor, a kapor és a sáfrány; az Alduna mentén pedig a kakukkfű, a rozmaring és a még több babérlevél.

5. Savanyítjuk. Ez Erdélyben és az Aldunánál hagyományosan korpaciberével történik, a vendéglői regős halászlénél azonban más módon. Történhet ecettel, ilyenkor a fűszerezéssel öszhangban érdemes valamilyen fűszeres (kapros, köményes, tárkonyos stb.) ecetet használni. Savanyíthatunk citrommal is, a korhely halászlénél ismertetett módon. Kiváló módszer az is, ha megfelelő mennyiségű fehérborban ízlés szerinti mustárt keverünk el, és ezt öntjük a lébe.

6. Ha a zöldség és a krumpli már kellően megfőtt, beletesszük az előre besózott (esetleg be is parikázott) halszeleteket, és a maradék pirospaprikát. Készre főzzük, ha kell utánasózzuk.

7. Tejföllel-liszttel vagy tejföllel-tojássárgájával-liszttel behabarjuk, a korhely halászlénél ismertetett módon.

8. Nem kötelező, de tálalható tésztával is, ami Erdélyben bármilyen levestészta, az Aldunánál pedig inkább csipetke szokott lenni.

(A képeken felülről lefelé: a Szamos, a Maros, a Duna a Vaskapunál illetve Újvidéknél látható.)