A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cigány halászlé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cigány halászlé. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. május 7., csütörtök

Szerbek és más nemzetek halászlevei

A roma halászlé receptjét már ismertettem részletesebben. Az alaplé nélküli halászlé pörkölt-alappal készül, jellegzetessége a füstöltszalonnás íz, az enyhén lecsós jelleg; valamint az, hogy a levet tésztával, a halat pedig külön, túrós csuszával, esetleg kis lecsóval tálalják.

A románok halászlevei szintén bemutatásra kerültek az aldunai és az erdélyi halászlé-féleségek kapcsán. Közös jellemzőjük a leveszöldségek és zöldfűszerek használata, valamint a savanyítás és a tejfölös habarás.

A horvátok halászleve azonos a drávamenti magyarok - manapság egyre inkább feledésbe menő - halászlevével: a főzés pörkölt-alappal indul, de alaplé nem készül. A pirospaprika mellett fontos fűszerek még a szemesbors, babérlevél, esetleg a fokhagyma és vegeta, no és a paradicsom, elsősorban lé vagy sűrítmény formájában. Tésztája a szélesmetélt.
Meg kell jegyezni, hogy a horvátok nem csak Dráva mentén, hanem a teljes Dráva-Száva közén (azaz Szlavóniában) így főzik a halászlevet. Horvátország más részein - pl. Zágráb környékén - a halászlé nem számít hagyományos ételnek, mint ahogy mondani sem kell, hogy az Adria partján is a tengeri halaké a főszerep. (A mohácsi horvátok viszont a dunai halászlevet főzik, és tartják sajátjuknak...)

A szerbek halászlevei valóságos kavalkádot képeznek. Ahogy viszonylag kis földrajzi területen egymás után torkollik a Dunába a Dráva, a Tisza és a Száva, ugyanúgy keverednek egymással a halászlé dunai, tiszai és drávamenti változatai. (A képen a Tisza-Duna találkozása látszik.) A halászlé errefelé készülhet alaplével vagy anélkül, pörkölt-alappal vagy nélküle. Tálalják tésztával, vagy tészta nélkül; bár az gyakoribb, hogy alapleves (tiszai) halászlét tésztával kínálniak, mintsem az ellenkezője, hogy dunai halászlét adnának tészta nélkül.

Horvátországhoz hasonlóan Szerbiában is az északi területek (a Vajdaság és Belgrád környéke) hagyományos étele a halászlé, ahol leginkább riblji paprikaš vagy riblja čorba névre hallgat. Az elnevezés ne tévesszen meg senkit, nincs köze az erdélyi csorbához: szerbül a čorba egyszerűen csak levest - azaz mindenféle levest - jelent. Régebben nevezték alaska čorba-nak is, ami egyértelműen a magyar "halász" szó származéka. Az alábbi videón egy apatini receptet látunk, nyelvtudás nem szükségeltetik hozzá, a képek magukért beszélnek. Ez a recept egyébiránt majdnem a drávamenti halászlevek csoprtjába sorolható be, csak később paprikázzák és nem tésztával tálalják.



A fanatikus dunai vagy tiszai halászlé-hívőket ki kell ábrándítsam: a vajdasági magyarok ugyanúgy következetlenek a tészta alkalmazásában, mint az ottani szerbek és horvátok, és bizony-bizony ugyanúgy szeretik babérlevelezni-fokhagymázni-vegetázni is a halászlét, ami Magyarországon ugyebár eretnekségnek számít.

2009. február 1., vasárnap

Halászlé cigányosan

Az alábbi archív felvételen a Mohácsi Halászcsárda cigány tamburazenekara játszik. Amíg a jó ebédhez szól a nóta, elolvasható, hogy mi is lenne aktuálisan az a jó ebéd. Természetesen a halászlé - cigány módra. (Hozzáteszem: a Mohácsi Halászcsárdában nem így készítik, ott a klasszikus mohácsi halászlevet lehet kapni. Arról majd legközelebb lesz szó.)



A magyarországi roma konyháról általánosan elmondható, hogy olyan mint a magyar, csak még csípősebb, még zsírosabb, még lecsósabb. Ez igaz a roma halászlére is. Ez a recept a cigányok körében általánosan ismert, a romák vagy e szerint, vagy a lakóhelyük szerinti hagyományos halászlét főzik. A halászlé fajták közül részben a dunaival, részben a balatonival rokon, leginkább azonban a drávamentire hasonlít.

A cigányos halászlé lehetőség szerint többféle halból készül, de készítik csak pontyból vagy kárászból is. A balatoni halászléhez hasonlóan először zsírban megpirítjuk a hagymát, méghozzá füstölt szalonna zsírján. A szalonnából is kerülhet bele egy kevés. Hozzátesszük a pirospaprikát, csemegét és csípőset ízlés szerint vegyesen. A paprikát nem kell sajnálni. Ezután már a dunai halászléhez hasonlóan járunk el: a szükséges vizzel fölöntjük, beletesszük a fejeket és farkakat. Rövid előfőzés után hozzátesszük a halhúst, a tejet, ikrát és a karikákra vágott zöldpaprikát és a fölcikkezett paradicsomot. Tehetünk helyette kész lecsót is. Valamivel többet teszünk belőle, nem "csak úgy mutatóba" ahogy általában a dunai halászlébe szokás, de azért a hal ízét ne nyomja el a túlságosan lecsós jelleg. Készre főzzük, közvetlen az elkészülte előtt kis fehérbor is mehet bele.

Két fogásban tálaljuk: először a levet sok tésztával. Általában nem gyufatészta, hanem szélesmetélt készül hozzá. A második fogás a "patkó" vagyis a halszeletek túrós csuszával (ami a szélesmetélt másik részéből készül) és - csak az íze miatt - egy kevés lecsóval . Szükség esetén, ha éppen nincs ottohon túró, akkor a második fogásban a halszeleteket kenyérrel, zöldpaprikával, paradicsommal fogyasztják; vagy pedig kenyérrel és lecsóval, attól függően mi van kéznél. Természetesen ugyanaz, ami a halászlébe is belekerült. Mondani sem kell, hogy a hozzávalók közül a bor is az asztalra kerül.
Jó étvágyat! - Egészségünkre!