A balatoni halászlét valahogy sohasem említik a tiszai és a dunai mellett mint a "legjobb halászlé" cím esetleges várományosát. Pedig megérdemelné! De talán azért van ez így, mert nem lehet igazán tudni, hogy mit is értsünk alatta. Pedig az írásos források alapján a Balaton mellett lényegesen korábban főztek jó halászlét, mint akár a Duna vagy akár a Tisza mellett. Méghozzá olyan jót, hogy a keszthelyi halászoknak kötelességük volt bármikor Festetics gróf számára halászlét főzni, amikor csak megkívánta. (Erről a régi halászléről lesz még szó.)
De milyen a mai balatoni halászlé? Nehéz megmondani, mert a Balaton partján sokfelől jött ember megfordul, és közülük nem is egy megfőzi a halászlét - úgy, ahogyan otthon megszokta. Ezzel nincs is baj önmagában. De valaki mindig akad a társaságban akinek nagyon ízlett és elkéri a receptjét. Abból kiindulva, hogy a Balaton partján élvezhette ezt a finomságot, azt gondolja, hogy balatoni halászlét evett. És ha pechünk van, a recept balatoni halászlé név alatt bekerül egy ponyva-szakácskönyvbe, egy hevenyészett főzőműsorba vagy ide fel az internetre. Például az interneten található balatoni halászlé receptek nagy része "echte" tiszai halászlé, másik jelentős részük pedig "echte" dunai halászlé tészta nélkül tálalva. Hogy megtudjuk milyen is az "igazi" balatoni, érdemes a kevésszámú maradék receptből kiindulni.Ám ez sem olyan egyszerű, mert a kisszámú recept nagyszámú variációt mutat. Tulajdonképpen öt ismérve van a balatoni halászlének, de a receptek többsége vagy egyiktől, vagy másiktól tekint el. Én most azt közlöm, amiben mind az öt szerepel. Tehát íme az "igazi" balatoni halászlé:
1. A halnak - amellett hogy természetesen balatoninak kell lennie - kötöttebbek az arányai, mint a Duna vagy a Tisza mellett. Ponty és valamilyen ragadozó kerülhet a bográcsba. A ragadozó mindegy hogy milyen, "legbalatonibb" természetesen a fogas/süllő, de lehet csuka, harcsa vagy kecsege is. Lényeg, hogy ne vegyesen, hanem csak egyfélét vegyünk! Az arány majdnem fele-fele, valamivel több legyen a ponty. Ha veszünk apróhalat is - ez lehet többféle - akkor az arány egyharmad ragadozó, valamivel több mint egyharmad a ponty, és értelemszerűen valamivel kevesebb mint harmadrész az apróhal.
2. A hagymát egy kevés zsíron megfonnyasztjuk, majd beletesszük a pirospaprika nagyobbik hányadát - tehát egy pörkölt-alappal indítjuk az alaplevet, amibe szokásosan a fejek-farkak és az apróhal kerülnek.
3. Már az alaplébe belefőzzük a zöldpaprikát és a paradicsomot, vagy ezek hiányában a lecsót is.
4. Sűrítésként mennyiségtől függően 1 vagy 2 szem krumplit is teszünk a lébe.
5. 2-3 gerezd fokhagymát is belezúzunk.
Egy óra főzés után az alaplevet átpasszírozzuk, újraforraljuk, beletesszük a maradék pirospaprikát, az előre besózott halszeleteket és ízlés szerint néhány cseresznyepaprikát. Közvetlenül a vége előtt egy kis jó balatoni fehérbor is kerül bele. Nagyon finom!
Jó étvágyat! - Egészségünkre!
(Mert nem kell az összes bort a halászlébe tenni...)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése