A drávamenti halászlé

A drávamenti halászlevet valahogy elfelejtette a magyar gasztronómia, pedig létezett, sőt mi több, létezik, mint a halászlevek önálló csoportja. A Dráva magyar oldalán a halászlének már inkább a dunai vagy a tiszai változatát főzik, de azért vannak még, akik e téren őrzik a hagyományokat. A horvát oldalon pedig mind a mai napig ez számít az igazi halászlének. Az étel horvát neve - fiš paprikaš vagy riblji paprikaš - ne tévesszen meg senkit, nem halpaprikásról, hanem halászléről van szó.

A drávamenti halászlé részben a dunaira hasonlít, mivel alaplé nélkül készül; részben pedig a balatonira, mert pörkölt alappal indítjuk; de fűszerezését tekintve teljesen egyedi vonásai vannak. Elkészítése a következő:

1. Kevés zsíron (esetleg olajon) megpirítjuk a vöröshagymát, hozzátesszük a pirospaprika nagyobbik hányadát.

2. Fölöntjük vízzel, beletesszük a feladarabolt, előre besózott halakat. Lehetőség szerint vegyes halból szokás főzni: 2/3 ponty, 1/3 harcsa, süllő, kősüllő, lehetőleg vegyesen. Ha ez utóbbiak közül nincs egyik sem, akkor kiváltható apróhallal is, elsősorban törpeharcsával.

3. Ízlés szerint fűszerezzük fokhagymával, szemesborssal, babérlevéllel - a három közül legalább kétfélét, de inkább mindhármat szokás beletenni. Ezen felül, különösen a horvátoknál, sokan tesznek bele vegetát is.

4. Néhány szem paradicsomot is belevágunk, vagy paradicsomlével felöntjük. Ez utóbbit nem kell sajnálni. Felhabzás után beletesszük a többi pirospaprikát is. (Zöldpaprikát csak ritkán tesznek bele.)

5. Ha nem paradicsomlével, hanem friss paradicsommal főzzük, a végén egy kis fehérbort is adunk hozzá.

6. A Dráva mentén az így készített halászlevet tésztával, méghozzá sohasem gyufatésztával, hanem szélesmetélttel tálalják.